Az MSZOSZ  elvárásai a munkavállalók érdekében,

a helyzetüket alapvetően befolyásoló  következő kormányzati időszakra

A 2010-ben megalakuló kormánynak olyan politikát kell folytatnia, amelynek következményeként stabilizálhatók a munkavállalóktól, nyugdíjasoktól, családoktól sok áldozatot követelő - válságkezelő - politikának az eredményei, és ennek bázisán Magyarország ismét ráállhat egy tartósan fenntartható növekedési pályára.

Ez a politika csak akkor lehet sikeres és elfogadható a szakszervezetek számára, ha

- az eredmények jól érzékelhetően megjelennek a munkahelyeken és a lakosság jövedelmeiben,

- mielőbb sor kerül a lakosság - elsősorban a leghátrányosabb helyzetűek által elszenvedett - veszteségek ellensúlyozására, pótlására, és

- a döntések érdemi tárgyalások során, a szociális partnerek véleményének figyelembevételével születnek meg.

A szakszervezetek vallják, hogy az alapvető társadalmi-gazdasági célok megvalósítása nem lehet spontán piaci folyamatok következménye, az állam szerepe fontos, sőt gyakran meghatározó a kiszolgáltatottabbak védelmében, a társadalmi igazságosság megteremtésében.

Ezért a megalakuló kormánytól a következők várhatóak el:

1.      Az Európai Unióhoz történő társadalmi-gazdasági felzárkózásunk érdekében Magyarország legkésőbb 2014-ben kapcsolódjon az euró övezethez.

2.      2014-ig 150-200 ezerrel kell növelni a foglalkoztatottak létszámát, hogy ennyivel több ember tudja munkából eltartani családját, járuljon hozzá a gazdaság növekedéséhez, a közteherviselésben.

Ennek érdekében

•          a gazdaság éves növekedése mielőbb érje el az évi 4-5%-ot, bővüljön a munkahelyek kínálata, ezt szolgálják az európai uniós támogatással megvalósuló fejlesztések is;

•          kerüljön sor a fekete foglalkoztatás fokozott ellenőrzésére, váljon átláthatóvá, követhetővé a munkavállalók számára munkaviszonyuk bejelentése, az ebből származó jogkövetkezmények (biztosítási viszony);

•          2 éven belül szülessenek meg a túlóra, túlmunka ésszerű korlátozását, a szabadságok kiadását hatékonyabban szolgáló új szabályok, ezzel is segítve új munkahelyek létrejöttét;

•          munkaügyi ellenőrzés és a szankcionálás lehetőségei adjanak garanciát a jogszabályok betartatására,

•          növekedjenek a munkaerőpiaci programokra, támogatásra, a munkahelyek teremetésére és megőrzésére fordítható összegek a Munkaerőpiaci Alapon belül és az uniós forrásokból is;

•          erősíteni kell a támogatásokhoz kapcsolódó foglalkoztatási követelményeket, szigorúan ellenőrizni kell a betartásukat;

•          felül kell vizsgálni a biztosítási alapú munkanélküli ellátások rendszerét, összegét úgy, hogy az nyújtson megfelelő támogatást azon magasabb jövedelemmel rendelkezők számára is, akik a válság miatt vesztették el munkahelyüket;

•          induljanak új, a munkavállalók ingázását, térbeli mobilitását, átmeneti lakhatását ösztönző támogató programok;

•          meg kell állítani a szakmunkásképzés züllését;

•          váljék hatékonyabbá és eredményesebbé a felnőttképzés és a szakmunkástanulók gyakorlat-szerzésének ösztönzése, ennek érdekében kezdődjék meg az egyéni jogosultságra épülő képzési kártya rendszerének kiépítése;

•          az 50 éven felüliek foglalkoztatására további támogató programokat kell indítani;

•          be kell vezetni a Start rehab. kártyát, amelyen keresztül a fogyatékkal élő emberek hozzájuthatnak az elhelyezkedésükhöz szükséges szolgáltatásokhoz és kedvezményekhez;

•          fel kell gyorsítani a nők foglalkoztatását segítő intézmények, mindenekelőtt a bölcsődék, családi napközik, gyermekfelügyelet hálózatának fejlesztését, az ehhez kapcsolódó program elkészítésére a kormány első intézkedései között kerüljön sor.

3.       Az ország, a gazdaság versenyképessége nem alapozható tartósan alacsony bérekre, ezért növelni kell a béreket, a munka becsületét.

Ennek érdekében az MSZOSZ kezdeményezi egy középtávú bérmegállapodás megkötését, amely a növekedési-inflációs várakozásokra épül, és kiterjed a foglalkoztatásra is. Fő elemei a munkajövedelmek tekintetében:

•          a reálbér-növekedés 4 év alatt 12 százalék körüli legyen;

•          a többkulcsos személyi jövedelemadó rendszerének fenntartása mellett a munkát terhelő adók és járulékterhek további mérséklődjenek oly módon, hogy a járulékcsökkentés érintse a munkavállalói jövedelmeket is;

•          meghatározott szabályok, ütemezés szerint emelkedjék a minimálbér és a szakképzettséghez kötött munkakörök bérminimuma;

•          kerüljön sor az adómentes természetbeni ellátások reálértékének növelésére; fokozatosan, a gazdaság növekedésével arányosan szűnjön meg a természetbeni juttatások adója,

•          a táppénz mértékét a válság után vissza kell állítani a korábbiaknak megfelelően.

4.      Javítani kell a nyugdíjasok helyzetét!

Ennek érdekében:

•          vissza kell térni ahhoz a rendszerhez, amelyben a nyugdíjak nem csupán megőrzik vásárlóértéküket, de ismét kiszámíthatóan nő reálértékük;

•          végig kell vinni a korábban elhatározott nyugdíj korrekciós programot;

•          ezzel párhuzamosan el kell indítani egy új nyugdíj korrekciós programot, amelynek része azoknak az idős embereknek a kárpótlása, akik a válság következtében elvesztették a 13. havi nyugdíjukat;

•          Stabil, kiszámítható nyugdíjrendszert kell biztosítani, amely a hosszú távon is fenntartható, garantálja a jelenlegi munkavállalók tisztességes időskori megélhetését, nem veszélyezteti megszerzett jogaikat.

•          A korkedvezményes nyugdíjazás rendszerének szabályait ágazati mélységben felül kell vizsgálni, de fenn kell tartani.

•          A korengedményes nyugdíjazás lehetőségét fenn kell tartani.

•          Több mint 40 év szolgálati idő, jogosítson rugalmas nyugdíjba vonulásra, e fölött bónusz rendszert kell működtetni.

•          Kezdeményezzük egy cafeteria rendszer bevezetését a nyugdíjasok számára, amelynek keretében meghatározott összeg erejéig a nyugdíjasok különböző természetbeli szolgáltatásokat kaphatnak.

5.      Szolidaritást a gyermeket nevelők, a pályakezdők, nehezebben élők számára, segítséget, reális elvárásokat a leghátrányosabb helyzetből indulóknak!

•          Haladéktalanul vissza kell állítani a családi pótlék inflációkövető rendszerét.

•          A közoktatás mind a 12 évfolyamán legyen ingyenes  tankönyv. Ki kell terjeszteni az ingyenes gyermekétkeztetést.

•          Olyan segélyezési-támogatási rendszert kell működtetni, amely ösztönöz a kiemelkedésre, a munkavégzésre és a tanulásra, épít az egyének erőfeszítéseire, személyes felelősségvállalásukra.

•          A hátrányos helyzetű kistérségek számára további célzott kedvezményeket kell kidolgozni és bevezetni, széles érdekképviseleti, civil és kutatói kör bevonásával.

•          Átfogó programot kell indítani a lakhatásnak - az eltérő élethelyzeteket, lehetőségeket figyelembe vevő, differenciált - támogatására, a fiatalok saját tulajdonú lakásszerzésének a segítésével, bérlakás program hirdetésével, melynek része a bérlakások szociális és vállalkozói építésének támogatása, a legális bérlakás-piac kialakulását segítő szabályok megalkotása és a szociálisan rászorulók lakbértámogatása.

•          Az ügyfelek kiszolgáltatottságának további enyhítésére új fogyasztóvédelmi intézkedésekre van szükség a lakáshitelezés, a bankokkal, a közüzemi szolgáltatókkal és más hatóságokkal való kapcsolat területén.

•          Meg kell teremteni a magáncsőd intézményét, hogy a nehéz helyzetbe kerülő embereknek legyen lehetőségük a tisztességes újrakezdésre.

6.      Változásokra, kiegyensúlyozott kapcsolatokra van szükség a munka világában!

•          Kerüljön sor a munkanélküli ellátás, illetve a munkaügyi ellátás intézményrendszerének-irányításának átalakítására, abban kapjanak meghatározó szerepet a szakszervezetek.

•          Kezdeményezze a kormány a kollektív szerződések ágazati kiterjesztésére vonatkozó törvénybe foglalt eljárás egyszerűsítését. Ehhez kapcsolódóan alakítson ki olyan szabályokat, amelyek ösztönzik a munkáltatókat ágazati kollektív szerződések megkötésére, illetve az azokhoz történő csatlakozásra, részesüljenek előnyben a pályázatoknál, egyedi támogatásoknál, kapjanak speciális kedvezményeket a munkavállalók számára megteremtett cafetéria rendszerek működtetéséhez.

•          A szakszervezeti tisztségviselők munkaidő kedvezménye legyen a jelenleginél szélesebb körben megváltható a szakszervezetek számára.

•          Továbbra is biztosítani kell a szakszervezetek részvételét a szakképzési modernizációs folyamatokban, lehetővé kell tenni az Ágazati Párbeszéd Bizottságok bekapcsolódását a szakmunkások vizsgáztatásába.

•          Törvénymódosítással kell biztosítani a szakszervezetek számára a szabad és korlátozásmentes információ továbbítás jogát azokon a munkahelyeken is, ahol még nem működik szakszervezet.

Mindannyian felelősek vagyunk azért, ami Magyarországon történik.

Mindannyian felelősek vagyunk egymásért, vallástól, nemtől, fajtól, kortól függetlenül. Mindenkitől el kell várnunk, hogy tegye meg a tőle elvárható erőfeszítést önmagáért, a közösségéért, országáért, de a legtöbb segítséget a leginkább rászorulóknak kell kapniuk.

A szakszervezetek az érdekérvényesítés demokratikus eszközeivel elsősorban tárgyalásokon kívánják képviselni és érvényesíteni saját felelősségüket. Elutasítják mindazokat a törekvéseket, vagy akár mozgalmakat, szerveződéseket, amelyek szociális, vagy etnikai elégedetlenség szításával akarnak politikai tőkét kovácsolni maguknak.

A változások társadalmi elfogadásának csak akkor van esélye, ha azok párbeszédben, érdekegyeztetési folyamatokban formálódnak. Ennek fenntartásában és erősítésében a szakszervezetek maximálisan érdekeltek. Ezért felhívják a választásokon induló pártokat, hozzák nyilvánosságra állásfoglalásukat a megfogalmazott követelésekről, elvárásokról, mutassák be azok helyét, szerepét programjaikban.

Budapest, 2010. március 5.

MSZOSZ elnökség